Minek a vetítés, minek a máz, ha
alóla kihallik lelked zokogása?
nem baj hogyha összetörtél,
fájdalomtól meggörnyedtél,
sírj és zokogd ki fájdalmad,
amíg könnyed már elapad.

Vegyél zuhanyt, mosd le lelked,
ha lassan is, de emeld fejed!
Fetrengésből mássz is fel,
elsőre csak négykézlábra,
imbolyogva, majd utána,
ne négykéz, hanem két lábra.

Ingatag még a lelki szekér,
ám mindig lesz ott egy tenyér,
mi lelkednek egy falat kenyér.
Engedd meg a visszahullást,
sokáig húzódott a gyulladás,
lassú folyamat a gyógyulás.