Barátság lehet-e férfi,
és nő között, ez nagy kérdés, 
felelni egy élet is kevés,
mindent áthúz a józan ész.

Azon serceg ma a penna,
a válasz örök dilemma,
ember emlékezet óta, 
ez őseink hagyatéka.

Máshogyan néz mindig a nő, 
és máshogyan a férfiember,
egyik vetkőztet szemével,
másik lelket emel lelkével.

Egyiknek ölelő karja,
az enyém vagy! Azt sugallja,
másik csak belesimulna,
enyhüljön a lelke búja.

Épp ezért olyanok vagyunk
mint a borsó meg a héja,
különböző, és hasonló,
egymás nélkül csak hervadó.