Üdvözöllek a blogomon!

Cinkelét

Oduban a cinke,
védve van a fészke,
lombkorona takarja,
kikelt a sok fióka.

Apja, anyja röpköd serémyen,
gondoskodik a napi eleségen,
meglegyen a kicsik betevő falatja,
cserebogár, légy, vagy kukacka.

Sok kis cinkeszépen cseperedik,
tolluk nő, szárnyuk erősödik,
arányosan az étvágyuk is növekszik,
szülőpáros ki-bejár napestig.

Hamarosan elérkezik a napja,
mikor a sok fióka szárnyát kibontja.
Eleinte mind sokat ügyetlenkedik,
hosszas repülésre nem merészkedik.

Ám szűk már az oduotthona,
és a lomb is, mely takarja,
oly csábítóan hivogatja,
a túloldali eperfa lombja.

S egy reggelen frissen ébredve,
ösztöneitől vezérelve,
nagy útra kel a sok cinke,
végleg kirepül, el sem köszönve.

Szüleik nem néznek utánuk könnyezve,
jól van ez így. Ez az élet rendje.
Hasonlóan nő fel mókus, nyuszi, medve,
teszik a dolgukat, amiért lettek teremtve.

Haikucsokor...

Ablakomon át
isten kér bebocsájtást
napfény játszódik
------
Orgonaillat
lila virág. simogat
más nyelven beszél
------
Fű között rigó
csőrében kukac, pondró
rámnéz. megkapó
------
Gyermekláncfűből
koszorút fonnak gondos
gyermeki kezek
------
Csitul a zsongás
tücsökkoma hegedül
közeleg az est

Weöres Sándor haiku

Alattam a föld.
én lennék a létra, ha
felettem az ég?

Haiku

A csend hangjai
varázslatos dallamok
érted mit beszél...?

Angels Calling Me...

Lelkiekben meztelenre vetkezek,
nem rejtem többé a sok sebet,
mit az élet karmaival rajtam hagyott,
hát csak szellőzzenek a varratok.

Napra viszont még nem megyek,
csak szélárnyékban leledzek,
oly érzékeny még a lélek,
utolérheti őt bármily végzet.

Lágy zenével simogatom,
forrásvízzel megitatom,
a szeretet napsugára,
kiváncsian megcsodálja.

S a fáknak koronája,
lágyan, védőn borul rája,
megérkezve a vágyba,
kedvesének két karjába.

https://www.youtube.com/watch?v=wUCAkNeI-kg&nohtml5=False